- Szeretettel köszöntelek benneteket ismét itt a Ceo Bárban. Mai vendégünk Szente Ferenc, az Euten Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. alapítója, kiváló pályázati szakember, nagy tapasztalattal, nagyon klassz referenciákkal rendelkezik e területen, és az a feltett szándékunk ma, hogy erről a témáról beszélgetünk. Nem is annyira magáról a pályázati rendszerről, hogy ebben most mi várható, vagy milyen pályázatok, milyen pályázati lehetőségek, hanem inkább arról, hogy milyen a pályázatokhoz kapcsolódó gondolkodás Magyarországon, hogy gondolkodnak a cégvezetők, akár beruházásokról, hogy gondolkodnak rövid távon, hosszú távon. Először is szeretnélek megkérni Feri, hogy röviden akkor te is mutatkozz be, mit kell tudnunk rólad?

- Köszönöm szépen a bemutatást, illetve a felvezetést. Köszönöm szépen én is mindenkit. Szente Ferenc vagyok, az Euten Consulting Kft. alapítója.
Eleinte főleg önkormányzati pályázatokkal foglalkoztunk, majd pedig ez fokozatosan változott, és mára gyakorlatilag a vállalkozások vannak a döntő többségben. Ezen belül is az agráriumnak és az építőiparnak vagyunk a pályázati specialistái. Különlegességünk az, hogy szeretünk már a fejlesztési ötletek megjelenésekor, vagy akár azoknak a kidolgozásában is már részt venni az ügyfelekkel, hiszen úgy gondoljuk, azt valljuk, hogy akkor lehet tudatosan felkészülni egy pályázati kiíráson való részvételre, hogyha ezt egy akár hosszú távú fejlesztési koncepció mentén végzi egy vállalkozás. És a pályázatíráson, amit klasszikusan szoktam mondani, pályázatíró cég, azon kívül a teljes megvalósítási időszakot is végigkísérjük, ami akár lehet 2-3 év is egy-egy projekt esetében, témától függően, valamint a projektek fenntartási időszakában is teljesítjük azokat a fenntartási jelentéstételi kötelezettségeket, amiket meg kell tenni, meg sok esetben akár öt évvel azután is, hogy sikeresen megvalósult egy fejlesztés, tehát rendszerszemléletben gondolkozva, az ügyfeleinket tehermentesítve próbálunk dolgozni, hiszen tudjuk, hogy ők arra szeretnének fókuszálni, ami az ő feladatuk, legyen szó cégvezetésről vagy más területről.

- Köszi szépen, egy picit talán érintetted is, de engem személy szerint nagyon izgat, hogy hogyan kezdtél el kapcsolódni ezekhez a pályázatokhoz, vagy hogyan lett érdekes számodra ez a terület?

- Igazából ez már a középiskolás koromból eredeztethető, már akkor is érdekeltek a különféle agrártéma területek, meg a mezőgazdaság, Európai Unió, akkor már egyre jobban hallottunk róla, hogy mi is csatlakozni fogunk, és ezért is választottam tudatosan már az egyetemet, aszerint gazdasági agrármérnök szakon végeztem terület és vidékfejlesztés szakirányon, tehát én már akkor arra készültem tudatosan, hogy valamilyen szinten kapcsolódni szeretnék ezekhez az uniós támogatásokhoz és a fejlesztésekhez, és végül sikerült pályázatíróként elhelyezkednem, pályázatíró projektmenedzserként, mint alkalmazott 2005-ben. Igazából azóta foglalkozom ezzel a területtel, és van benne tapasztalatom, és 2013-ban alapítottam meg a saját vállalatomat azzal a céllal, hogy egy magasabb szintű szolgáltatást tudjunk elhozni az ügyfelek számára, mert azért azt látjuk, hogy nagyon sokan félvállról veszik, akár az ügyfelek részéről is, akár pedig maguk a pályázatírók is belevágnak olyan dolgokba, amiben nem feltétlen van tapasztalatuk, holott ez azért egy eléggé veszélyes játék tud lenni, hiszen nagyon könnyen a szabálytalansági eljárásba és akár a teljes támogatás visszafizetésébe tud torkollani egy nem megfelelően megvalósított és dokumentált fejlesztés.

- Igen, ezt abszolút alá tudom támasztani. Mi is sokat foglalkoztunk, kiviteleztünk pályázatokat. Hogyha egy picit, és köszi szépen, hogy megosztod ezeket a gondolatokat az utadról, hogy hogyan jutottál el idáig. Egy picit most nézzünk kijjebb, tehát egy szélesebb perspektívát. Mit látsz te, hogy mik most a trendek? Akár világszinten, akár Magyarországot tekintve milyen trendek befolyásolják egyáltalán ezt a témát, területet?

- Hát hogyha a vállalkozásokat nézzük, alapvetően a technológiai fejlesztési kényszer, illetve a hatékonyság növelési kényszer az, ami egyre inkább minden területen megmutatkozik. Ez mind világszinten, mind pedig európai uniós szinten, és ebből eredeztethetően egyre inkább úgy gondoljuk, hogy tudatosan kellene foglalkozni a vállalkozásoknak a cégépítéssel, cégfejlesztéssel és az ezen társadalmi meg egyéb igényeknek való megfeleléssel. Ebben ugye nektek is szervezetfejlesztőként nagy szerepetek lehet cégstratégiák kidolgozásában. És a pályázati kiírások próbálják is lekövetni ezeket az igényeket. Azt látjuk, hogy egyre inkább lehetőséget biztosítanak ilyen innovatív technológiák megvalósítására. Akár a gyártó vagy a szolgáltató szektort nézzük, akár az agráriumot, bár egy kicsit sokszor fáziskésésben, de ezek működnek. A cégvezetőknél viszont kettős a kép, hogy ehhez mennyire tudnak igazodni, vagy szeretnének igazodni. Valaki nem igazán akar haladni a korral úgymond, valaki pedig teljesen tudatosan vezeti be az újabb és újabb lehetőségeket a saját cégébe, és tudatosan is keresi ezekhez a fejlesztési forrásokat.

- Egy picit nekem az a tapasztalatom egyébként, mi alapvetően humánerőforrás fejlesztés területen kezdtünk ebben a pályázati világban. Hát egy huszonöt éve. Még az előcsatlakozási alapoknál így dolgozni. És nekem az a tapasztalatom, hogy picit elmozdult a gondolkodás, a gazdaság fejlesztés irányába, és nemcsak Magyarországon, hanem talán ez egy európainak mondható trend. Te mennyire tapasztalod ezt?

- Én is így látom, ezt meg tudom erősíteni. Az ügyfeleim zöme, amikor megkérdezzük, hogy milyen fejlesztési céljai vannak, általában telephelyfejlesztés és gépbeszerzés az, amit említenek, és sajnos nagyon keveseknél jelenik meg az IT fejlesztési vagy a humán fejlesztési vonal, mint tudatos célkitűzés, holott erre is vannak lehetőségek általában a pályázati felhívások keretében, és plusz pontot is adnak érte, és ilyen esetben mi szoktuk tudatosan ezt javasolni az ügyfeleknek, hogy oké, hogy nincs ilyen cél, de azért mégis fizessenek elő valamilyen üzleti felhőszolgáltatásra, vagy egyébre, ami plusz pontot ér egy-egy pályázat értékelése során, de még utána is a gyakorlati hasznosításban nekünk kell nyomon követni, hogy azt tényleg teljesítik-e, és használják-e azt, amit bevállaltak, nehogy kiderüljön egy helyszíni ellenőrzésen, hogy nem. Tehát valaki teljesen tudatos ezen a területen is, valakinek viszont csak egy nyűg, amit meg kell valósítani azért, hogy nyerhessen.

- Ami ezt a humán erőforrást, vagy egyéb ilyen kiegészítő szolgáltatásokat illeti. Egyébként milyen a gondolkodás egyáltalán a magyar vállalkozók körében, ha lehet ezt így általánosan magáról a pályázati rendszerről, lehetőségekről gondolkodnak a cégek?

- Nagyon sokan egy fejlesztést szeretnének megvalósítani, és akkor ők azzal elvannak hosszú évekig akár, és úgymond egyszeri vevőink lesznek. Ugyanakkor vannak olyanok, akik eleve egymásra épülő fejlesztésekben gondolkoznak, és tényleg hallgatnak ránk, hogy egy tudatos fejlesztési koncepció mentén építsük fel a céget, hiszen erre lehetőséget biztosítanak a pályázati támogatások, akár 5-10 éves távlatban is kitekintve, és ne az legyen, hogy mindig arra pályázunk csak, amire éppen lehet, hanem próbáljunk belevinni tudatosságot. És látszik is ennek az eredménye, ahol például van olyan ügyfelünk, akinek már három pályázatot is elnyertünk cégnek, építőipari kivitelező cégnek, és ő azt mondta, hogy 5 év és 350 millió forint az, amit köszönhet nekünk. Öt évvel vannak előrébb a fejlődésükben, mint ahol tartanának, hogyha nem nyertek volna ezek a pályázataik. Tehát összesen 350 millió forint támogatást nyertünk el nekik.

- Egyébként nekem is nagyon érdekes ez, hogy az a tapasztalatom, hogy kicsit kíváncsi vagyok a te tapasztalataidra is, hogy ezek a pályázati források, aki nyer vagy belevág egy ilyenbe, az ad egy lendületet. Tehát ha valaki ezt tényleg komolyan veszi, akkor az alapvetően az üzleti aktivitásnak, az üzleti tevékenységnek is ad egy lendületet. Tehát, hogy tud egy löketet, egy plusz injekciót. Neked mi a tapasztalatod erről, hogy ez hogy működik?

- Abszolút így látom, és vannak is, akik rákapnak ennek az ízére, viszont valaki meg nem tudja lekövetni szervezeti cégstruktúra szinten azt, hogy ő mondjuk hirtelen nagyot növekszik, és itt jön be az, hogy ebben meg tudtok segíteni nekik, hogy szervezetileg is tudják ezt úgy kezelni, hogy nehogy az legyen, hogy előre szalad a szekér, mint ahol a ló tart. Gondolom, sokszor így keresnek meg titeket, hogy ég már a ház, és valamit tenni kell. Igen, egyébként ez előfordul, amikor túlnövekszik magukat.
Amikor kinövik ezek a cégek, kinövik a rendszereket, kinövik a szervezetet, kinövik akár úgy a pénzügyi kereteket, hogy ahogyan a pénzügyeiket kontrollálják, ahogy ezekben gondolkodnak, igen. És maguk a pályázati források egyébként erre úgymond rátehetnek egy lapáttal. Így van, hiszen az a támogatás.
Tehát az a támogatás, amit el tudunk nyerni az ügyfeleknek, az gyakorlatilag egy olyan forrás, amit nem a nyereségből kell félretenni fejlesztésekre, hanem azt egy külső forrásból kapják és tudják felhasználni.
Lehet, hogy ezt amúgy öt év alatt tudnák csak kigazdálkodni a bevételeikből. Tehát ez egy nagy lendületet tud adni a fejlődésben.

- Mindenképpen. Van-e esetleg valami másféle gondolkodás, aki mondjuk nem így gondolkodik, azok hogy gondolkodnak, akik nem így gondolkodnak?

- Van, aki abszolút nem tud semmit az egészről, a pályázati rendszerről, és teljesen mi helyezzük képbe, és mondjuk el neki, hogy mik a feltételek. Nyilván vannak induló vállalkozások, egy-két éve működő egyéni vállalkozások, de bennük van a fejlődési cél, és velük jól lehet együtt dolgozni, hiszen megfogadják a tanácsainkat, ugyanakkor vannak olyanok is, akik lehet, hogy pont azért, mert próbáljuk maximálisan tehermentesíteni az ügyfeleket, de azt hiszik, hogy ez ilyen könnyű, talált pénz, és nem is igazán kell vele foglalkozni, adják oda a támogatást, aztán majd elköltjük majd okosba.

De ebből nagy problémák lehetnek, hogyha ez így van, és volt is most a közelmúltban egy eset. Építőipari kivitelező cég régebben ügyfelünk volt, de úgymond nem folytattuk az együttműködést, mert úgy gondolta a cégvezető, hogy ő jobban tudja, mint mi, és megvalósította a saját kereteken belül egy pályázatot, elnyertek egy igen komoly támogatást komplex fejlesztésre, majd pedig a záró helyszíni ellenőrzést követően kaptak egy levelet, súlyos szabálytalanságokra való hivatkozással a teljes támogatási összeget visszakövetelik tőlük. Illetve volt olyan is, hogy szintén építőipari cég, ott pedig egy olyan egyszerű adminisztratív hiba miatt követelték vissza a teljes támogatást, amit hogyha mi csinálunk, és nagyobb figyelemmel van kezelve az egész, akkor föl sem merült volna ilyen. Tehát valaki egy félvárról veszi ezt a történetet.
Tehát az, hogy nagyon oda kell figyelni a részletekre, az, hogy akár a finanszírozást nagyon alaposan át kell gondolni, mert az klassz, hogy mondjuk lehet kapni pénzt, de hogy az milyen ütemben érkezik, esetleg elő kell finanszírozni, vagy az is előfordulhat, hogy éveket kell várni akár egy fejlesztés elindítására.

De ebből nagy problémák lehetnek, hogyha ez így van, és volt is most a közelmúltban egy eset. Építőipari kivitelező cég régebben ügyfelünk volt, de úgymond nem folytattuk az együttműködést, mert úgy gondolta a cégvezető, hogy ő jobban tudja, mint mi, és megvalósította a saját kereteken belül egy pályázatot, elnyertek egy igen komoly támogatást komplex fejlesztésre, majd pedig a záró helyszíni ellenőrzést követően kaptak egy levelet, súlyos szabálytalanságokra való hivatkozással a teljes támogatási összeget visszakövetelik tőlük. Illetve volt olyan is, hogy szintén építőipari cég, ott pedig egy olyan egyszerű adminisztratív hiba miatt követelték vissza a teljes támogatást, amit hogyha mi csinálunk, és nagyobb figyelemmel van kezelve az egész, akkor föl sem merült volna ilyen. Tehát valaki egy félvárról veszi ezt a történetet.
Tehát az, hogy nagyon oda kell figyelni a részletekre, az, hogy akár a finanszírozást nagyon alaposan át kell gondolni, mert az klassz, hogy mondjuk lehet kapni pénzt, de hogy az milyen ütemben érkezik, esetleg elő kell finanszírozni, vagy az is előfordulhat, hogy éveket kell várni akár egy fejlesztés elindítására.

- Nem tudom, ilyen türelmességgel vagy türelemmel hogyan állnak az ügyfeleid?

- Igen. Mi előre elmondjuk, hogy körülbelül mire lehet számítani, mikorra várható döntés, illetve mindig figyeljük az ügyfeleinknek a bevétel termelő képességeit, likviditását, és a mérföldköveit és a megvalósítás mérföldköveit, és ahol az igazítjuk hozzá, lehetőség szerint felosztva kisebb emészthető darabokra egy-egy projektet, legyen szó akár építésről, akár gépek, eszközök beszerzéséről, vagy egyéb fejlesztésről annak érdekében, hogy nehogy az legyen, hogy a nagy beruházás közepette csődbe megy azért, mert akkorák lesznek a kintlévőségei, és nem érkezik meg még a támogatás neten. Tehát mi előre és tudatosan úgy határozzuk meg a fejlesztési mérföldköveket, hogy a likviditás biztosított legyen.

- Igen, ezek olyan izgalmas kérdések, amikre nem mindenki van felkészülve. Egyébként te mit látsz?
Milyen kockázatok merülhetnek föl. Most néhányat már említettünk, de hogy mik azok a legfontosabb kockázatok, amik a pályázat megvalósítására, elsősorban a megvalósítás során.

- Alapvetően az, hogy megfelelően legyenek a beszerzési eljárások ledokumentálva, azaz ami egy gyakori hibaforrás. Az egyik eset például, amit említettem, ott sikerült a kivitelezővel az ügyfélnek úgy szerződést kötnie, hogy a szerződés kötés dátuma, a kivitelezési szerződés megkötésének dátumát követően egy hónappal lett csak bejegyezve a kivitelező. Tehát egy ilyen totális adminisztratív hülyeség, amit le lehetett volna kezelni kis odafigyeléssel, de így belement egy teljes szabálytalanságba, a támogatás visszafizetésbe, és ezt még lehet fokozni, tehát mostanában azt látjuk a támogatáskezelő szervezetek részéről is, hogy folyamatosan egyre nagyobb szigorral nézik a támogatásoknak a megfelelő felhasználását. Ez minket is egyre nagyobb kihívások elé állít, egyre nagyobb fegyelemmel és figyelemmel kell lennünk ez irányba. Másrészt pedig a számlázás az egy másik olyan történet, amit szinte minden beszállító el tud rontani. Ezért most már ráálltunk arra, hogy még mielőtt az ügyfél megkapja a számlát, küldjék el nekünk, mi átnézzük, hogy megfelel-e minden előírásnak, és ha rendben van, akkor kapja csak meg az ügyfél, és akkor legyen kifizetve, nehogy utólag kelljen lerontani, meg egyebek. Tehát a beszállítókat is igyekszünk mindig segíteni, illetve a projektgazdát is úgy, hogy a dokumentálás megfelelő legyen. Ami még előfordul, az a létszámtartási kötelezettség, ami elég gyakori, hogy megfeledkeznek róla. És ilyenkor akár a fenntartási időszak alatt is ebből problémák lehetnek, hogyha nem sikerül tartani azt az alkalmazotti létszámot, amit vállaltak. Nagyjából ezek a gyakori hibalehetőségek, meg források.

- Most beszéltünk az egyik oldaláról, hogy mik azok, amik ilyen rizikófaktorok. Megnézzük itt a másik oldalt, hogy mi az, amitől esetleg a cégek tartanak. Tehát, hogy mondjuk mi az, ami miatt esetleg nem vágnak bele pályázatba, vagy mi az, ami mondjuk a megvalósítás során egy ilyen félelem, vagy vannak ilyen faktorok.

- Most gyakorlatilag két éve vissza vannak tartva már az európai uniós forrásoknak egy része, ez most eléggé egy ilyen sokakból szkepticizmust váltott ki, hogy lesznek-e egyáltalán pályázati kiírások. Most, hogy az agrár és vidékfejlesztési pályázatok jelennek meg gyakorlatilag minden héten egy-egy új pályázati kiírás. Még most sem igazán akarják elhinni, illetve a mostanában jelentkező gazdasági bizonytalanságok, ami talán úgy gondolom, hogy egy kicsit világszinten is, meg európai uniós szinten is, meg Magyarországon is jelentkezik. Ezek is óvatosságra ösztönzik a cégvezetőket, és nem igazán mernek belevágni fejlesztésekbe, hanem inkább a meglévő kapacitások megőrzésére fókuszálnak, és azokat a fejlesztési célokat, amiket mondjuk egy-két évvel ezelőtt még beszéltünk, hogy fú, majd ezt szeretnék, azt szeretnék, azokat úgy hátrébb sorolják, és kevésbé mernek fejlesztésekben gondolkozni. Kivárnak.

- Kivárnak. Te mit saccolsz, hogy meddig fog tartani ez a tendencia?

- Most jelen állás szerint jövő év januárjában várható nagyjából, hogy föl lesznek olvadva az uniós források. Azt azért látjuk, hogy a gazdasági helyzet az fokozatosan javul, infláció stabilizálódott, jegybanki alapkamat szépen lassan csökken, ugyanakkor a hazai gazdaságra nagymértékben hatással van például Németországnak a gazdasági helyzete, nagyon sok cég oda szállít be közvetlenül, és hogyha ott megtorpanás van, akkor nyilván a hazai cégektől való megrendelés is visszaesik, de talán jövőre már egy sokkal pozitívabb gazdasági környezetben leszünk.

- Azért remélhetünk egy ilyen pozitívabb tendenciát most már e tekintetben.

- Igen, én mindenképp bízom benne, hogy ez most már fellendülés fog következni.

- Hogyha egyébként beszéltünk már erről, hogy tudatosak vagy nem tudatosak a cégek, és készülünk erre a pozitív tendenciára. Egyébként miben tudatosak és miben nem tudatosak a cégvezetők?

- A tudatosság talán az, hogy azt nagyon gyakran látjuk, hogy ők maguk keresnek aktívan beszállítókat, vagy már van is. Tehát sokszor úgy kezdünk el együtt dolgozni, hogy már kért be árajánlatot, tudja, hogy milyen gépet szeretne, tudja, hogy mit szeretne építeni. Nyilván azért, ha nincs megfelelő partner, akkor mi mindig igyekszünk a saját stratégiai partnereinket ajánlani egy-egy feladatra, de úgy látom, hogy ez a terület talán a beszállítói kör, ahol eléggé tudatosak a cégvezetők.
Nyilván ott azért le kell ülnünk átbeszélni mindenkivel, hogy mi az ő feladata. Amiben meg annyira nem tudatosak, és szinte minden második ügyfelnél beleszaladunk ebbe, az egy olyan alapvető előírás, hogy a fejlesztés megvalósítási helyének a cégbíróságon bejegyzettnek kell lennie. Nagyon sokan azt gondolják, hogy elég a NAV-nál bejelenteni, ami másnapra megvan. Ahhoz azért társasági szerződést kell módosítani, ahhoz, hogy ügyvédet kell megbízni, például a cégbíróság mire bejegyzi, és sokszor a pályázati kiírásokban is visszamenőleg nézik, tehát a megjelenést megelőzően 180 nappal vagy napnál régebben bejegyzettnek kell lennie a telephelynek, tehát sokan emiatt esnek ki eleve a pályázati részvételtől, vagy nincs meg bennük ez az alapvető tudatosság, hogy ez hogy is kell. Illetve a finanszírozás módja az, amit sokszor tőlünk tudják meg, mert nem hallottak, nem néztek utána, hogy hogy is néz ki, mit jelent az, hogy utófinanszírozású egy támogatás, meg igazából hogyan kell elszámolni egy támogatással. Tehát ez az, amiben nem tudatosak a pénzügyi részében úgymond.

- Említetted, hogy a beruházásban olyan szinten tudatosak, hogy mondjuk tudják, hogy mit akarnak venni. Mondjuk alapvetően azért ez egy rövidtávú gondolkodás, ahogy így mondjuk, hogy mit akarok venni. Mennyire jellemző az, hogy valaki hosszabb távon gondolkodik, vagy van egy stratégiája, vagy egyáltalán beruházásokban úgy gondolkodik, hogy az egy stratégiára épül?

- Hát hogyha a cégvezetők 5 százalékát mondom, akkor lehet, hogy sokat mondok erre.
Szerencsére van azért, de még a nagyon komoly cégvezetőknél sem látják azt, hogy mi lesz öt év múlva. Tehát ezek valahogy inkább középtávú fejlesztési koncepciók tudnak lenni, és a mentén próbálunk forrást szerezni számukra, sőt sok esetben egy már megvalósult fejlesztés indukál egy következő fejlesztést, amit még előttem nem láttak, hogy arra is szükség lesz.

- Csak egy kis érdekesség. Mi készítünk stratégiákat, mi már eleve három évben gondolkodunk előre.Nyilván vízióról beszélhetünk, tehát hogy mi az a kép, ami az ember fejében van a vállalkozásáról vagy a cégéről, de mondjuk három évnél előre nem igazán tudunk menni gondolkodásba. Nyilván az egyéves akcióterv, amivel zárul ez a folyamat, de ez azért érdekes, mert például pályázatok esetében viszont ez egy hosszú folyamat, tehát amikor elindul a gondolkodás, benyújtjuk a pályázatot, sok esetben mire elbírálják, mire odáig, tehát akár itt évek is eltelhetnek. Azért az izgalmas, hogy amire most van szükségem, mondjuk egy eszköz vagy egy beruházás, abban kell gondolkodnom, hogy lehet, hogy ez csak két év múlva fog megvalósulni. Tehát azért mégiscsak kell egy kis - hogy úgy mondjam - hosszabb gondolkodás.

- Így van, és pont a gazdasági bizonytalanságok miatt, amikor nagyon magas volt az infláció, akkor elég sok ügyfelünk került abba a kényszerhelyzetbe, hogy volt, hogy egy évig vagy akár tovább is tartott egy-egy pályázatnak az értékelése, és az alatt annyira elszálltak az árak úgymond, hogy nem tudott annyi önerőt hozzátenni, tehát eredetileg mondjuk kinevezett 30 százalékon erőnek, egy 70 százalékos támogatású pályázat, majd pedig 50 százalékon erő lett belőle, mert annyira megemelkedtek a beruházásnak a költségei, és utólag sajnos nem lehet már többletforrást igényelni, bár azért az agrárpályázatoknál volt ilyen lehetőség, szerencsére is tudtunk is így nyerni többlettámogatást ügyfeleknek, de akkor volt egy időszak, amikor elég sokan, meg arányaiban magas arányban visszamondták a fejlesztést, és azt mondták, hogy akkor most inkább nem lemond róla a támogatásról, már elnyert támogatásról, és inkább később valósítja meg, majd újra megpályázza, ha lesz rá lehetőség.

- Hogyan tudtok jól együttműködni ügyfelekkel? Ha valaki fejlesztésben gondolkodik, vagy hogy működik a kommunikáció például. Milyen kockázatok merülhetnek föl. Most néhányat már említettünk, de hogy mik azok a legfontosabb kockázatok, amik a pályázat megvalósítására, elsősorban a megvalósítás során.

- Alapvetően a pályázatelkészítési időszak egy napi szintű kommunikációt igényel, majd pedig jön az értékelés, akkor lehet, hogy havonta egyszer csak történt-e már valami típusú beszélgetés van, majd pedig az igazi munka akkor kezdődik, amikor nyilván hiánypótlás még lehet a pályázat beadását követően, de az igazi munka akkor kezdődik, amikor támogatást nyer egy projekt, és megkezdődik a fejlesztés, vagy építési beruházás, az eleve egy nagyon látványos történet, és időben jelentősen el tud húzódni, akár két évig is. Nyilván egy gépbeszerzés az kevésbé, de sok esetben komplex fejlesztést valósítanak meg a vállalkozások. Egyszerre építkeznek és szereznek be gépeket, vagy akár egyéb fejlesztést is megvalósítanak mellette.
És ott mindenképpen heti folyamatos szintű kommunikáció van, és kérjük is őket, hogy minden egyes lépésről egyeztessünk, meg lehetőség szerint mi tegyük meg azt a lépést, velük egyeztetve, hogy most akkor mi fog történni, pont amiatt, mert nagyon könnyen szabálytalanságba lehet futni, és utólag sok mindent nem lehet már lekezelni, rendezni.

- Úgy érzem, hogy kicsit itt a transzparenciának elég jelentős szerepe van, és ez picit úgy a magyar mentalitástól nekem ellentétes. Nem? Vagy nem tudom, nincs ilyen tapasztalat? Tehát szeretünk mindent ilyen okosan, meg ügyesen, meg mindenhogy megoldani.
De ugye ebben az esetben nagyon fontos a transzparencia, hogy veletek mindent megosszanak, mindenről tudjatok, lehessen tudni, hogy mit akarnak, mert ugye így lehet, hogy ti meg a szabályrendszereket hozzá tudjátok akkor igazítani ehhez a dologhoz.

- Igen, igen, de ehhez folyamatosan kommunikálnunk is kell az ügyfelek felé. Van, aki egyből megérti ennek a fontosságát, valakinek félvállról veszi, és amikor bekövetkezik az első baja, akkor látja csak, hogy hopp-hopp, lehet, hogy tényleg jó lett volna, hogyha hallgat ránk ebből a szempontból. És látom azt is, amikor például kevésbé felkészült, vagy alapos pályázatírókhoz kerül egy-egy ügyfelünk, akinek mondjuk volt más pályázatíróval is tapasztalata, hogy ég és föl tud lenni. Tehát van, aki azt mondja, hogy őt csak akkor keresik, amikor be kell adni a kifizetési kérelmet, és ő csak megkapott anyagokat fölcsatol, meg az alapján elkészíti a kifizetési kérelmet, de ő úgy gondolja, hogy neki az nem feladata, hogy azt aktívan végigkísérje, hogy az elkészülő dokumentumok jók is legyenek.
Van olyan ügyfelünk, akinek egy korábbi rossz tapasztalata van emiatt, hogy teljes támogatást ott is vissza kellett fizetnie sorozatos hibák miatt. Tehát ott a saját naivitására bízta a pályázatírója, ő meg ahogy gondolta, ahogy csinálta.

- Most annyira sok mindenről beszéltünk már, és a kis beszélgetés blokkunk a végéhez közeledik, hogyha összefoglalnád, mi lenne az, amit konkrétan tanácsolnál mondjuk egy cégvezetőnek, hogy hogy gondolkodjon, mire figyeljen oda, mit emelnél ki?

- Talán a legfontosabb az lenne, hogy ne akkor keressen meg minket, amikor a hírekben hallja, hogy lehet valamire pályázni, hogy van pályázati, vagy támogatási lehetőség, hanem legyen ez egy tudatos folyamat a cég fejlődése során, amibe lehetőség szerint már az elején az adott vállalkozásnak a korai életszakaszába tudjunk becsatlakozni, hiszen akár jó tanácsokkal, hogy mit érdemes megtenni, mellékeseket azért, hogy pályázóképessé válhasson, illetve jó eséllyel nyerni is tudjon majd, akár már a legelső pályázatával. Ezeket lehet, hogy már két évvel azelőtt érdemes leülnöm és beszélgetnünk, még mielőtt beadásra kerül az első pályázat. Tehát egy sokkal nagyobb tudatosságra lenne szükség, és sokkal nagyobb bizalomra az iránt, hogy nyerni tud egy-egy pályázat. Mert azért sokan azt gondolják, hogy ezek lejátszott történetek, ők kicsik, ők nem is nyerhetnek, meg megvan az a kör, de ez nem így van. Tehát nekünk is sikerült pusztán a szakmaiságunk alapján elnyerni egy 12 milliárdos sertéstartótelepi pályázathoz 2 milliárd forintot, úgyhogy nem kerestünk meg egyetlen államtitkárt vagy országgyűlési képviselőt sem, hanem tudtuk, hogy azért nagyon jó projekt lesz, és támogatni fogják, és úgy készítettünk elő mindent. Csak hallgassanak rá. Bízzanak bennünk..
Alapvetően bízni, meghallgatni az okosabbra.

- Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést Feri, nagyon izgalmas volt.