Skip to main content
Category

CEO Bár

A Teljesítmény értékelés. Mi a teljesítmény? És hogyan értékeljük?

By CEO Bár

CEO Bár 2024. Április 24.

Vendég:

Nagy-Németh Eszter

Crosssec Solution Kft. ügyvezetője

Eszter, mesélnél arról, hogy neked személy szerint mit jelent a teljesítmény? Hogyan vagy ezzel te a saját életedben, általánosságban mit gondolsz erről?

Az egész működésünket a teljesítmény meghatározása, mérése és a bérezési rendszer kialakítása hatja át. Küldetésünk a kiváló, egészséges és magas teljesítményű szervezetek létrehozása. Fontos számomra, hogy a vállalatvezetők, különösen a KKV szektorban, megértsék: a munkaerő a legnagyobb érték egy munkahelyen. A munkavállaló képessége idővel csökkenhet, ezért elengedhetetlen, hogy ezt fejlesszük, ne koptassuk. Célunk egy egészséges win-win helyzet kialakítása a munkáltató és a munkavállaló között.

És hogy vagytok a teljesítménnyel?

Szeretem a magas teljesítményt és ezt elvárom magamtól és a környezetemtől is. A teljesítményt az egységnyi idő alatt végzett munkával mérem, és mindig a maximumot akarom kihozni minden helyzetből. Már gyerekkoromban is szerettem versenyezni és korán megtapasztaltam a teljesítmény objektív és szubjektív értékelését. Egy meghatározó élményem, hogy egy mesemondó versenyen nem értettem, miért nem lettem dobogós, annak ellenére, hogy jól szerepeltem. Ez az élmény ma is meghatározza a szakmai munkámat: a vállalatvezetőknek átadjuk, hogy a magas teljesítmény elvárható, ha a célok tiszták, az értékelés objektív, és az eredmények számszerűen alátámaszthatók.

Szerinted van különbség a teljesítménynek, teljesítményértékelésnek a céges kultúrában vagy magánéletünkben elfoglalt helyének?

Érdekes a kérdésed, sokat gondolkodom rajta. Bár nem mélyedek el a pszichológiai háttérben, úgy látom, hogy mind a magánéletben, mind a munkában kicsit ódzkodunk az értékeléstől. Tapasztalataim alapján nem szeretünk szembesülni azzal, hogy valamiben jók vagy rosszak vagyunk-e, mert gyakran ezek az értékelések nem formalizáltak. Nem tudjuk, minek kellett volna megfelelnünk. Sokan kerüljük az ilyen visszajelzéseket, mert kritikaként vagy büntetésként éljük meg.

Hogyan látod, hogy az üzleti életben, a céges kultúrában milyen módon lehet nehezebb vagy könnyebb a visszajelzések adása és elfogadása, mint a magánéletben?

Látom, hogy vannak cégek, ahol a teljesítményértékelés kezdettől fogva jelen van és célorientáltan működnek. Itt a visszajelzések részei a kultúrának, és segítik a fejlődést. Ezzel szemben, ha egy vállalkozás már 5-10 éve működik visszajelzések nélkül, vagy csak alkalmanként kap kritikát, akkor az értékelés bevezetése idegen és nehéz. A mai gazdasági környezet viszont rákényszeríti a vállalatvezetőket, hogy pontosan ismerjék és fejlesszék a szervezet és az egyének teljesítményét. Ennek a kultúrának a kialakítása azonban még mindig kihívást jelent.

A vállalati kultúrában esetleg változott ez az elmúlt időszakban? Mit gondolsz erről? Tehát észrevehető valamilyen változás? Mondjuk az elmúlt öt évben volt-e olyan tényező, ami erre szerinted hatással volt?

Igen, változott ez az elmúlt időszakban. A turbulens gazdasági környezet miatt a vállalkozások jobban figyelik saját teljesítményüket. Virágzó gazdaságban könnyebb elrejteni a hatékonytalanságot, de nehéz időkben a magas teljesítmény kulcsfontosságú a versenyképességhez. A Z generáció megjelenésével nőtt az igény a valós idejű, gyors visszajelzésekre. Ma három generáció dolgozik együtt, és a fiatalabbak azonnali, gyakori visszajelzéseket várnak. Ez a két tényező erősen befolyásolja a vállalatvezetők gondolkodását a teljesítményértékelésről.
Igen, vállalati környezetben tudatosan lehet építeni technikákkal, eszközökkel, amik megkönnyítik az együttműködést.

Mit értékelünk, mi a teljesítmény? Tudnál mesélni erről, az „objektív”, „szubjektív” szempontokról? Hogy egy KKV életében mik ezek a szempontok? Hogyan értékelünk?

Van egy érdekes történetem a teljesítmény értékeléséről. Cégünk GDPR üzletágával kapcsolatban kezdetben úgy véltük, hogy ez egy kötelező, de nem kívánatos tevékenység. Kezdtük mérni a folyamatokat és kiderült, hogy bár sok megrendelésünk volt rendszeresen veszteséggel zártunk. Meghatároztuk a mérföldköveket és láttuk, hogy az időkeretet rendszeresen túlléptük. Fejlesztettünk folyamatokat, automatizáltunk és végül elértük, hogy projektjeink 98%-át időben teljesítsük. Ezáltal optimalizáltuk a munkát és megtartottuk az árainkat.

Ez a történet hitelességet ad tanácsainknak. Fontos, hogy a KKV-k is meghatározzák erőforrásaikat és hatékonyságukat, és a teljesítményértékelést objektív mérőszámokra alapozzák. A fizika képlete szerint a teljesítmény az idő alatt végzett munka, és ezt mind gépeknél, mind embereknél figyelembe kell venni. A megfelelő személyek a megfelelő feladatokra allokálása növeli a hatékonyságot. Például, amikor két jól teljesítő munkatársam közül az egyik nem szeretett telefonálni, átadtuk ezt a feladatot a másiknak és így mindketten boldogabbak és hatékonyabbak lettek.

Összefoglalva, a teljesítmény mérésével és optimalizálásával magasabb hatékonyságot és jobb eredményeket érhetünk el a KKV-kban.

Említetted, hogy a gépektől megyünk úgymond a humán erőforrás az emberek oldalára és ott van olyan típusú munka, mondjuk fizikai munka, ami azért jobban mérhető, egy egység alatt mennyit tudok elvégezni, de ott van az a része, amit gyakran kapok kérdésként, hogy egy irodai munkatárs, egy adminisztratív munkatárs teljesítményét például hogyan lehet jól mérni. Ezt lehet-e objektíven mérni?

Igen és nem. A teljesítményértékelő rendszer sok dologra irányulhat: a munkavállaló magatartására, munkaköri feladataira, és azok hatékony elvégzésére. A soft skill-ek részlegesen mérhetők például mennyit segített valaki egy közös feladatban. Az irodai munkának viszont van egy jól paraméterezhető része ami a munkaköri feladatokhoz, projektekhez vagy megrendelésekhez kapcsolódik.

A KKV szektorban gyakran nincs pontos meghatározás arról mik ezek a feladatok. Gyakran használnak sablonokat amelyek nem tükrözik a valós elvárásokat. Fontos felépíteni, hogy mi a munkavállaló napi, heti, ciklikusan visszatérő feladata és ezek mennyi időt igényelnek. Ha ezek a feladatok egy rendszerben monitorozhatók és láthatjuk mennyi időt vesznek igénybe valójában.

Ez két dolgot mutathat meg: a feladatot elvégző személy hatékonyságát, illetve azt, hogy a feladat valójában mennyi időt igényel. Így lehet fejlesztési terveket készíteni, vagy korrigálni a saját időbecsléseinket. Fontos reálisan látni, mennyi idő szükséges egy feladat elvégzéséhez és a napi monitorozás ebben segíthet.

Te mit gondolsz, mit javasolsz, mit ajánlasz, akár mérettől függően, tevékenységtől függően, mit érdemes használni?

Én azt gondolom, hogy a legfontosabb, hogy a vállalatvezetők először határozzák meg, milyen teljesítményt várnak el a szervezettől, legyen egy világos stratégiai cél, amit lebontanak csoport- és egyéni szintre. Ez legyen transzparens, és legyen egy kontrolling rendszer, amely objektíven visszajelez. A teljesítmény méréséhez különböző szoftverek szükségesek: pénzügyi teljesítményhez más, mint a munkavállalók munkájának monitorozásához. A Crosssec Norma Szoftver például tökéletes a munkavállalók teljesítményének követésére termelő és szolgáltató szektorban. Az összes eszköznek a vállalat céljainak elérését kell támogatnia, ezért fontos megfelelően választani.

Ennek kialakítására hoztam egy döntést, hogy egy szobába ültettem a középvezetőket és vezetőként magamat is, mert meggyőződésem, hogy a vezetői értékrendet így lehet a leggyorsabban átadni. A bizalomépítés kulcsa, hogy összezárva voltunk egy fél éven keresztül. Az elején persze ellenállást váltott ki a kollégákból, kontrollt láttak benne, de hamar megértették ennek a döntésnek a valódi célját.
Óriási tapasztalatszerzés volt ez a két év, amit felölelt a teljes folyamat, de hozzá kell tennem, hogy nem volt teljesen zökkenőmentes. Ezzel együtt nagyon sok olyan tapasztalatot adott számomra, amit később is tudtam hasznosítani.

Nyilván a cégek is sokrétűek és színesek. Azon gondolkoztam közben, hogy ez a szoftveres oldal, és te is megemlítetted, hogy de ugye ott van az emberi oldal, tehát ott vannak a vezetők, ott van a cégvezető, aki ezt fölépíti, aki erről dönt, ott vannak a vezetők, akiknek ebben dolguk van, ott vannak a munkatársak, akiknek föl kell vinni mondjuk a saját adataikat, mi a szerepük a különböző kollégáknak, személyeknek, cégeknél ebben a teljesítmény. Akár a kialakításában, akár a fenntartásában egy ilyen rendszernek

A cégvezetőtől és a menedzsmenttől érkező impulzusok határozzák meg az irányokat. Azonban egy teljesítményértékelő rendszer akkor működik jól, ha a dolgozók is elköteleződnek mellette és részt vesznek a célok meghatározásában. A kommunikációnak kétirányúnak kell lennie, ahol a munkavállalók is bele tudnak szólni a rendszer kialakításába. Emellett fontos figyelembe venni az ügyfelek és beszállítók véleményét is, hogy az értékelés minél objektívebb legyen. Mindenkinek van feladata és szerepe ebben a folyamatban.

Amit most említettél, hogy nemcsak a cégen belül, hanem a cégen kívül is, tehát abban a hálóban, amiben működünk, abban a közegben, amiben be vagyunk ágyazódva. Ugye onnan is jöhetnek visszajelzések, és mennyire jó, hogyha onnan is tudjuk kérni és fogadni a visszajelzéseket. Mondjuk ez egy picit már más téma.

- Abszolút.

Tehát a KKV szektorban használják ezeket a külső visszajelzéseket?

Igen, az utóbbi évben ez egyre fontosabbá vált. A versenypiacon azok maradnak fenn, akik nyitottak a környezetük és a visszajelzések iránt. Gyakran nem a termékre nincs szükség, hanem arra, ahogyan azt szolgáltatják, annak minőségére vagy árára. Az őszinte önértékelés nagy versenyelőnyt jelenthet. A külső visszajelzések alapján belső fejlesztési akciótervek készíthetők hiszen a külső megítélés mögött a belső munkacsoport áll. Ez egy külön téma, de mindenképpen hasznos és látom, hogy erre most nagyobb nyitottság van.

A középvezetői szint problémája az, hogy hogyan képviselje a felső vezetés irányvonalát a gyakorlati végrehajtásban. Ez kihívást jelent, mivel néha a középvezetők sem teljesen világosak vagy meggyőződöttek az elvégzendő feladatokban. Te hogy látod ezt, hogy ez mennyire probléma, hogy lehet ezt esetleg orvosolni?

Igen, ez komoly probléma. Gyakran előfordul, hogy az alkalmazottak nem ismerik pontosan az értéküket a folyamatban, ami hiányos motivációt eredményez. Azoknál a vállalatoknál, ahol a középvezetők is be vannak vonva, jól működik a teljesítményértékelés. Az a bevésődött kultúra, hogy mindenki részt vesz a célok meghatározásában és azoknak a lefordításában, hogy hogyan érhetik el őket. Itt a kommunikáció és a bevonódás kulcsfontosságú. Ez magasabb értékteremtést és vállalati egészséget eredményez. Minden szereplő fontos a sikerhez és ez világosan látható kell legyen mindenki számára.

Nekem egy olyan kérdésem lenne feléd, hogy van-e valami tipped? Mi az, amire nagyon oda kell figyelni? Mi az, amit te így speciálisan javasol.

Az első dolog, hogy a különböző generációk eltérően fogadják a visszajelzéseket, ezért a teljesítményértékelési rendszernek ezt figyelembe kell vennie. Az idősebb generáció inkább közvetlen visszajelzést preferál, míg a Z generáció inkább a digitális kommunikációt részesíti előnyben. Fontos, hogy a vállalatvezetők ezt az eltérést figyelembe vegyék.

A második tanács az, hogy a teljesítményértékelés paramétereit mindig a vállalati célokhoz kell igazítani. Fontos, hogy ezek a célok jól meghatározottak legyenek és smart célokká váljanak. Emellett fontos megérteni, hogy mit és hogyan fogunk mérni. A jól kidolgozott célok segítenek abban, hogy a teljesítményértékelés hatékony legyen és a vállalat teljesítménye magas szinten maradjon.

Köszönjük a beszélgetést.

Gyere és légy része a nyitott beszélgetésnek is, amikor minden résztvevő megoszthatja a tapasztalatait.

Várunk a következő alkalomra Téged is!

Elolvasom a részleteket és regisztrálok!

Podcaston is meghallgatnád?

Meghallgatom!