War for Talent
Avagy miért választ minket egy jó munkaerő 2023-ban?
A 2023-as HR Fest Pécs programjai között számunkra az egyik legérdekesebb a különböző iparágakat képviselő klaszterek (munkáltatói szövetségeinek) vezetőivel folytatott kerekasztal beszélgetés volt.
Résztvevők:
Brachmann Ferenc- Információmenedzsment Innovációs Klaszter N. Kft, Klasztermenedzser
Csirke Balázs – DDGK- Dél- dunántúli Gépipari Klaszter, elnök
Molnár Gábor – IMG Építő Kft, CEO, projektvezető, Építőipari Klaszter elnöke
Miszler Miklós- MM- Catering Kft., ügyvezető igazgató – Vendéglátóipari Klaszter elnöke
Moderátor: Pernyéz Zsuzsanna – Lift Consulting Kft., szervezetfejlesztő, üzleti coach, Humán Klub, Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, elnök
HRFEST x Forbes 2023
Nyitó körben ízelítőt kaphattunk a képviselt területek munkaerő-piaci látképéről.
Az IT szektor „elkényelmesedése”, értsd rövidített munkaidőigény mellett a gépiparban erősen a munkaerő-hiány állít korlátokat a termelésnek, míg az építőipar és a vendéglátás szakemberei az iparág helyi szintű szűküléséről számoltak be.
A tét már nemcsak a szakemberutánpótlás, hanem a vállalkozások életben maradása.
Milyen az ideális munkavállaló? – hangzott el az első kérdés.
Az IT világában a helyrajzi élettörténet is számottevő lehet, ideális munkaerő az, akinek Pécs is ugrást jelent a korábbi lakhelyéhez képest és hajlandó elköteleződni a térségben. Mivel ebben a szektorban a világpiaci bérek mindenhol elérhetőek, ezért a személyes motiváció miatti elköteleződés lehet a munkaerőt megtartó horgony.
A gépiparban a munkaerő bevonzása és megtartása jelent nagy kihívást. Már nem a CV a belépő a HR-es szemében, hanem sokkal inkább felértékelődik a valódi kompetenciák megtalálása az önéletrajzok mögött. Nem a különböző végzettségek és titulusok nyomnak a latba, hanem azok a kompetenciák, készségek és képességek, amik a minőségi munkavégzéshez szükségesek.
Az építőiparban nagyon különböző elvárásokat támasztó két szegmensről beszélhetünk: a magasan képzett mérnökök és a fizikai munkaerő alkotta réteg, viszont az közös jelenség, hogy már nincs bevonzható ember.
A munkavállaló „nézi ki” a céget!
Sokkal jellemzőbb a korábbi évekhez képest, hogy a jelentkezők előre informálódnak a cégről.
A top munkaerőnek az számít, aki magas minőségben végzi a munkáját. A cégvezetésnek azon kell dolgoznia, hogy megkönnyítse a jó szakember munkáját.
A vendéglátó szakember szerint a vendéglátás terén általános a szakemberhiány, pedig itt kiemelt fontosságú, hogy elhivatott legyen a munkatárs a szakmája iránt. A megterhelő munkavégzés miatt prioritás a fizikai és a mentális felkészültség.
A klaszterek vezetői egyöntetűen amellett tették le a voksukat, hogy már nem megtalálni kell a munkaerőt, mint korábban, hanem kiképezni. A képzés irányába már tesznek lépéseket, ami szintén lassan térül meg, mivel 10 diákból jó, ha egy a pályán marad.
A bevonzás terén nagy szerepet kap a munkáltatói márkaépítés, amihez sok idő és energiaráfordítással kell számolniuk a cégeknek.
A cégvezetés feladata a munkaerő megtartása terén, hogy jó vezetőket alkalmazzon, akiknek fő feladata, hogy elhárítsa az akadályokat a beosztottak gördülékeny munkavégzése elől. A vezetői skilleknél az alázat, türelem és a humánum került kiemelésre.
Az építőiparban nagyon különböző elvárásokat támasztó két szegmensről beszélhetünk: a magasan képzett mérnökök és a fizikai munkaerő alkotta réteg, viszont az közös jelenség, hogy már nincs bevonzható ember. A munkavállaló „nézi ki” a céget! Sokkal jellemzőbb a korábbi évekhez képest, hogy a jelentkezők előre informálódnak a cégről.
Milyen kilátások vannak a jövőre nézve?
Csak a bizonytalanság a biztos.
De az biztosnak tűnik, hogy minden területen tartósan lehet majd számolni a munkaerőhiánnyal. A kérdés már nem az lesz, hogy mi az elképzelése a vezetőnek, mert a valóság sosem lesz olyan ember a piacon. Sokkal inkább az emberek egyedi tökéletlenségében kell tudni meglátni azokat a kompetenciákat, amire szükség van. A munkáltató fő feladata lesz, hogy a tökéletlen egyedekből egy olyan mintázatú szőttest alakítson ki, ami a céget előre tudja vinni.
A jövő a problémamegoldásban gondolkodó vezetőé. Az győz, aki kreatívan tud reagálni a beazonosított problémákra és a csapatára támaszkodva halad előre.
A HR – az emberi oldal egyre nagyobb prioritást kap, amit alátámaszt az is, hogy a klasztergyűléseken 10-ből 6 téma már HR-rel kapcsolatos.
Korszakváltásban vagyunk, erősen változik a piac, s ezzel együtt a munkáltatói-munkavállalói szemlélet. Egyetlen dolgunk van, figyelni és rugalmas megoldásokban gondolkodni.